Rohanó világunkban sejtjeink védelme különös figyelmet igényel. Számos veszély leselkedik ránk, melyek nagy része civilizációs eredetű. Gondoljunk csak bele, napjaink mekkora részét teszi ki a szmoggal, dohányfüsttel, különböző kemikáliákkal való érintkezés vagy akár a stressz. És akkor még nem beszéltünk a napsugárzásról, mely bizonyos körülmények között szintén sejtkárosító hatású. Sejtjeink védelmével kapcsolatosan napjainkban az embereket leginkább az antioxidáns védelem kérdése foglalkoztatja. Rengeteget hallunk róla, számos tudományos kísérlet, és ebből következően számos vita tárgyát is képezi.
Az élet talán egyik legnagyobb paradoxonja az oxigén létünkben betöltött szerepe. Egyfelől elengedhetetlen a földi élethez, másfelől pedig rendkívül nagy reakciókészsége folytán számos káros folyamat elindítója is lehet. Az antioxidáns szó – ahogy a neve is mutatja, „oxidáció elleni”-t jelent. 
Testünkben minden pillanatban végbemennek ún. oxidációs folyamatok, melyek létfontosságúak szervezetünk normális működéséhez, ám lezajlásuk során szabad gyökök keletkeznek. A szabad gyökök párosítatlan elektronnal rendelkező, nagyon reakcióképes részecskék, melyek –mivel az elektronok rendszerint párban szeretnek létezni – állandó elektronkeresésben vannak.
Instabilitásuk miatt a hiányzó elektront a környezetükben levő molekuláktól vonják el, mely során oxidálják azokat, ami a sejtek és szövetek károsodáshoz vezet. Mivel nagyon könnyen lépnek reakcióba, gyakorlatilag bárhonnan képesek elektront „lopni”. A szabad gyökök legnagyobb veszélye nem pusztán a létezésük, hanem az, hogy az elektronjuknak való „pártalálás” során az, akitől „ellopják”, szintén elektronhiányos lesz. 
A szabad gyökök tehát bonyolult és kiszámíthatatlan reakciók egész sorát indíthatják el, melynek során károsítják a sejtfalakat, magát a sejtet, illetve a nukleinsavakat (DNS) is. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabad gyököknek általában a káros tulajdonságairól beszélünk többet, vannak olyan folyamatok is a szervezetben, ahol épphogy jótékony hatással rendelkezhetnek. Fontos szerepük van például a megfelelő immunvédelemben, hiszen falósejtjeink ún. szuperoxid szabad gyököket is felhasználnak a kórokozók ártalmatlanítása során.
Szervezetünk többféle módon védekezik a szabad gyökök hatásai ellen, például alacsony szöveti oxigénnyomással, illetve saját maga által termelt antioxidáns enzimekkel. Normál esetben az antioxidáns védekezés és a szabad gyökök támadása egyensúlyban van. Amennyiben a mérleg nyelve a szabad gyökök hatásai felé billen, kialakul az ún. oxidációs stressz. A szabad gyökök felhalmozódása számos betegség kiindulópontja lehet, ugyanakkor szoros összefüggésben van az öregedés sebességével is.
A szabad gyökök keletkezéséhez a felgyorsult világ nagymértékben hozzájárul. Szinte minden negatív civilizációs hatás, beleértve a fent említett szmogot, a kemikáliákat, a stresszt, a káros UV-sugárzást, elősegíti a szabad gyökök keletkezését. A felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához nagyobb mennyiségű antioxidánsra van szüksége szervezetünknek. Egyértelmű tehát, hogy minél több ilyen hatásnak vagyunk kitéve, annál nagyobb antioxidáns védelemre van szükségünk. 
Hogyan juthatunk antioxidánsokhoz? Elsősorban magas antioxidáns tartalmú ételek fogyasztása révén, de számos kiváló minőségű, antioxidánsokat tartalmazó étrend-kiegészítő is elérhető, melyek jellemzően koncentrált formában tartalmazzák az értékes hatóanyagokat. A CaliVita számos antioxidáns hatású készítményt forgalmaz, mellyel kiválóan elősegítheti sejtjeinek védelmét a szabad gyökök károsító hatásaival szemben.
