Az emberek túl gyakran magától értetődőnek, természetesnek veszik az életet és azokat a dolgokat, amelyeket az élet kínál. Igazából csak akkor döbbennek rá, hogy egy adott dolog milyen sokat jelent számukra, amikor elveszítik azt. Ennek megvan az oka: azért nehéz méltányolni a dolgokat, mert nehéz elképzelni, milyen is lenne az élet nélkülük.
Egy példa segítségével világosabban el tudjuk magyarázni mindezt. Képzelje el, hogy egy 30 méter hosszúságú asztalnál ül. Ezen az asztalon több száz különféle étel található. Főfogások, desszertek, italok és sok egyéb ételféleség borítja az asztal minden egyes négyzetcentiméterét. Ön teljesen egyedül van, s minden, ami az asztalon található, csakis az öné.
Most próbáljon meg úgy gondolni minderre, hogy ezt a sok ételt nem veszi adottnak. Próbálja meg úgy értékelni, hogy holnap már nem lesz mindez itt. Ez nem egyszerű dolog. Nehéz bizonytalannak tekinteni az ételt, ha olyan sok van belőle előttünk.
Ezt a példát az élet sok egyéb dolgára is vonatkoztathatjuk. Magával az élettel kapcsolatban is így érezhetünk. Azt mondják, éljünk teljes életet, méltányoljunk minden egyes napot, ami megadatik számunkra. Az emberek többsége számára ez igen nehéz, mert – ahogy az étel esetében is – olyan sok nap van még hátra. Ha az ember tudja, hogy még további 40 évig él, nehéz úgy gondolnia a mára, hogy ez élete utolsó napja.
De ne veszítse el a reményt, van megoldás: a neve Step Back – azaz egy lépés vissza. Ez a rendszer segít abban, hogy megtanuljuk értékelni az életet és mindazt, amit kínál. A boldogság és izgalom pillanatai többé nem maradnak érdektelenek és maguktól értetődőek.
1. VEGYE ÉSZRE, HOGY BENNE ÉL AZ ADOTT PILLANATBAN!
Az első lépés az, hogy döbbenjen rá: valami jó dolog kellős közepén van. Lehet ez egy családi vakáció gyönyörű napja vagy a gyermekei körében eltöltött tökéletes délután. Ön dönti el, hogy melyik pillanatokat szeretné méltányolni.
2. TEGYEN EGY LÉPÉST VISSZA!
Ez a rendszer központi része. Ha ráeszmél, hogy éppen olyan pillanatot él meg, amellyel kapcsolatban azt érzi, hogy jó lenne, ha örökké tartana, álljon meg egy pillanatra és lépjen egyet hátra. Távolodjon el az adott szituációtól! Sétáljon egyet, tartson egy kis szünetet, vagy egyszerűen csak csukja be a
szemét!
Ha eltávolodott a szituációtól, gondoljon rá úgy, mintha mindez a múltban történt volna. Képzelje el, hogy milyen boldog volt, idézze fel a jelenet részleteit és az önt körülvevő embereket! Élje át azokat az érzelmeket, amelyeket érzett, lássa az arcokat, hallja a hangokat! Emlékezzen arra, mennyire élvezte ezt az időt, és mennyire szeretné ismét élvezni!
3. LÉPJEN BE ÚJRA!
Ha érzi a pillanat boldogságát, gondoljon rá: már nem a múltban van, mindez most történik! Csak gondolatban képzelte el, milyen jó volt abban a múltbeli pillanatban, amelyet most a jelenben megélhet.
A jelen pillanatot méltányolta azzal, hogy visszatekintett az adott szituációra. Ha megint a pillanat közepén van, ne feledje…
4. ÉREZZE JÓL MAGÁT!
Ez is olyan pillanat lesz, mint az összes többi: végül elmúlik. Tartsa ezt észben és hagyja leülepedni! Tekintsen körbe, és döbbenjen rá, hogy valami nagyszerű dolog részese!
Ha időnként visszalép egyet, az majd segít abban, hogy méltányolja az életet. Ön többé nem az lesz, aki magától értetődőnek tartja az életet. Ön a boldog pillanatokat még boldogabbá teszi, így segítve abban, hogy örökké tartsanak.
